Választott feladatnak egy IKT-s óratervet készítettem el. Az óratervhez felhasználtam a múltheti kötelező feladathoz kapcsolódó munkáimat, valamint az óratervet újabb oktatási felületekkel, szemléltető anyagokkal is kiegészítettem.
Az óratervem elkészítése során törekedtem a minél pontosabb feladat meghatározásokra, a jól átgondolt időbeosztásra, a különböző oktatási formák alkalmazására, az IKT-s eszközök előnyeinek minél sokrétűbb felhasználására. A feladatokhoz kapcsolódóan az általam készített tanórai feladatokban megjelenik a frontális osztálymunka és a csoportos munkaforma is.
Az óra célja az előző órákon szerzett Szent István királlyal kapcsolatos ismeretek elmélyítése, összegzése. Az óra nyitására az "István a király" című rockoperából választottam egy részletet. Fontosnak tartom, hogy az ilyen színvonalas magyar feldolgozásokat, mint ez a rockopera, megismertessük a diákokkal. Az egész produkció megtekintésére az órák időkereteiben nincslehetőség, de otthoni megtekintésre a diákoknak bármikor elérhető. Az István és Koppány közti konfliktusok alapjaiként a már tanult, levirátus, seniorátus, primogenitúra fogalmakat ismételjük át.
Az óra első felében megtörténik a diákok hármas csoportokba szervezése, s a csoportos feladatok megoldása. Kettő ilyen feladatot választottam, egy topográfiait és egy kronológiait. A két feladat megoldására 5 percet jelöltem ki, figyelembe véve itt a feladványok számát és nehézségét.
A csoportos feladatokat egy újabb rövid videó követi, melyeken a koronázási ékszerek kerülnek bemutatásra, majd egy keresztrejtvény, amit az interaktív táblánál közösen oldanak meg a diákok (ha kell, tanári segítséggel). Az utóbbi feladatra 15 percet jelöltem ki, hogy bőven legyen idő a problémásabb fogalmak tisztázására, lejegyzésére. Fontos, hogy a dolgozatot megelőző órán, a diákok feltehessék kérdéseiket mind a tananyaggal, mind a dolgozattal kapcsolatban, ezért az óra utolsó 5 percét erre szántam. Ebben az öt percben a diákok ellenőrizhetik, hogy az összes fogalmat, személyt, topográfiai helyet - melyeket a tábla egyik részén összesítettünk - sikerült-e lejegyezniük a füzetükbe.
Az óraterv elkészítése során törekedtem arra, hogy minden diák valamilyen formában szerepet kapjon az órán. Ezért választottam osztálymunkát is, melybe a csoportmunkák során kevesebb szerephez jutott tanulókat igyekeznék bevonni. Ehhez persze elengedhetetlen, hogy a pedagógus végig figyelemmel kísérje a csoportos feladatokat, hiszen csak így tudja felismerni, kik azok a tanulók, akiknek kevesebb szerep jutott.
Az óraterv készítését élveztem, még nagyon sok lehetőséget látok a témával kapcsolatban, de az időkorlátok szorítanak. Ezért is igyekeztem otthoni megoldásra szánt - nem kötelező -gyakorló és ismeretterjesztő platformokat adni a diákoknak.
A képességek tekintetében törekedtem digitális tudásuk fejlesztésére. Fontosnak tartottam továbbá a kooperáció fejlesztését, az alkalmazkodást, a társak segítését, s az önálló tanulás gyakorlását.
Ez az idővonal hasznos lehet a diákoknak az évszámok megtanulásánál. Először órán használnánk az idővonalat szemléltetésre és lejegyzésre, majd otthon a diákok ismétlésre, az évszámok tanulására. Az idővonalat óráról órára tudná szerkeszteni a tanár, így óráról órára lehet bővíteni további évszámokkal. Az évszámok így a téma végeztével kibővülnek, de az újakat folyamatosan hozzálehet tanulni és ismételni.
A topográfiái feladaton I. Szent István király egyházmegyéit kell bejelölni. A történelemmel szorosan összekapcsolódik a földrajz, így mindenképpen szükséges, hogy a diákok a legfontosabb városainkat el tudják helyezni a térképen. Ezt a feladatot az interaktív tábla segítségével, közösen oldhatnánk meg, s a térképünket kiegészíthetnénk további fontos helyekkel, amik a témához kötődnek. (A tanár segítsége lehet itt a varázstoll.) A diákoknak nyomtatnék egy vaktérképet, melyeken csak a folyók, tavak, határvonalak lennének bejelölve. Ezt ők egészíthetnék ki ezen feladat segítségével, így mindenkinek lenne egy saját térképe, ahol csak a témához tartozó települések vannak bejelölve.
Ezt a feladatot az óra utolsó 5-10 percében alkalmaznám, mint összefoglaló, ismétlő feladatot. A keresztrejtvényben a téma legfontosabb fogalmait, személyeit gyűjtöttem össze. Ezt a feladatot egyéni, vagy páros feladatként képzelem el. A keresztrejtvény segítségével leellenőrizhetik, hogy jegyzetükbe belekerültek-e a kulcsfogalmak. A feladat megoldásában segítség, hogy a szavak száma adott, a megoldást kiadó betűk megvannak jelölve. A diákok ha az egyik szót kitalálják, már a másikból találnak betűket. A meghatározó fogalmakat dolgozat előtt a keresztrejtvény segítségével át tudják ismételni, és le tudják ellenőrizni.
Reflexió
Az általam választott feladatokban igyekeztem megcélozni több területet. Választottam egy idővonalat, egy topográfiai szemléltetést és egy keresztrejtvényt. A feladatok Elkészítése során nem ütköztem nagyobb problémákba. A topográfiás feladatnál sajnáltam, hogy saját térképet nem lehet beilleszteni, csak Google Maps-eset, amit a program maga generál. Továbbá nem tudtam pontosan bejelölni a nagyítást/kicsinyítést, így a diákoknak a feladat elvégzése közben kicsit rá kell közelíteniük. A feladatok elkészítése nem vett igénybe sok időt, viszont nagyon hasznosnak találtam őket. Véleményem szerint a tanár idejéből nem sokat vesznek el, de mind az órán, mind a diákoknak otthoni tanulásra egyaránt hasznosíthatók, így biztosan fogom alkalmazni őket a jövőben.
Eheti feladatunk : Digitális tananyagok készítése a Smart Notebook program segítségével. Ezt a feladatot történelem szakomhoz, a Jagelló-korról készítettem el. A Smart programos szemléltető tananyagok, az oktató által készített játékok, kvízek hozzájárulnak ahhoz, hogy élvezetessé, tartalmassá tegyük a tanórákat. Az újabb és újabb interaktív feladatoknak köszönhetően kevésbé lankad a figyelem, a diákokat bevonhatjuk az oktatásba, így a tananyag nagy részét már az órán elsajátíthatják. Könnyebb emlékezni arra amihez pozitív élmény is társul.
A feladat elkészítése során nem ütköztem nagyobb problémákba. Nehezen sikerült a videó fájlt csatolni, annak elég nagy mérete miatt, de végül sikeres volt. A tananyagok forrása a Mozaweb,Tudásbázis és a Youtube.
A mohácsi csatához egy 3D-s illusztrációt, digitális tananyagot is csatoltam, valamint egy ismertető videót a Jagelló-korról.
A digitális történetmesélés sok-sok pozitív előnyét ismertem meg videóm elkészítése során. A trianoni békeszerződést választottam rövidfilmem témájának. Véleményem szerint nem csak a tanórák keretében, de megemlékezések, iskolai programok, témahetek, témanapok keretében is hasznosnak bizonyulnak az ilyen típusú videók. A tömören összefoglalt tartalom sok kérdést rejt magában a témával kapcsolatban, így a videók segítségével egy közös brainstorming is elindulhat.
Másik előnye lehet a tartalom összegzése, látványos illusztrálása, a lényeg kiemelése. A digitális történetmesélést hasznosnak tartom olyan témák kifejtésére, melyekre az órákon nem jut elég idő, esetleg otthoni megtekintésre/tanulásra szolgálhatnak. Azon témáknál is megjelenhet, ahol elengedhetetlen a vizualitás,szemléltetés: ábrák, képek, fotók, térképek, stb. Néha egy pár perces szemléltető videó jobban megragadja a diákok figyelmét, mint a frontális oktatás, nem beszélve arról, hogy a vizuális információt könnyebben befogadjuk. Ezeket a rövid videókat akár utazások alatt is meg lehet tekinteni, de hasznos lehet egy dolgozat előtt is tudásunk felfrissítésére.
A Movie Maker program segítségével teljesen személyreszabott, igényes videókat lehet létrehozni.
A földrajzi felfedezések témaköréhez gyűjtöttem digitális tananyagokat.
Találtam digitális tananyagot, térképes illusztrációkat,képeket az útvonalakról, oktatóvideót.
Sajnos a kész tesztfeladatsorokat nem tudtam sem letölteni, sem megosztani a blogomon, így csak a elérhetőséget tudom feltüntetni: tudasbazis.sulinet.hu
Az oktatóvideó ábrákkal, képekkel illusztrálva végigvezeti a felfedezések előzményeit, az akkori európai politikai, gazdasági, társadalmi helyzetet, bemutatja a híres kalandorokat, s útvonalaikat. Tanórán is hasznos lehet bemutatni ezeket a videókat, viszont véleményem szerint főleg azoknak a diákoknak segítség, akik hiányoztak a tanóráról, ismételni szeretnének otthon vagy éppen jobban elmélyülni az adott témában. Általában 45 perces órakeretbe sok érdekes, pluszinformáció nem fér bele, ezek bővítésére szolgálhatnak a videók. Én a tanórán a videót úgy hasznosítanám, hogy megnyitnám vele az óra témáját, majd kiegészíteném, s az óra záró részében egy ismétlés jellegű tesztet közösen megoldanánk az interaktív tábla segítségével.
Forrás: http://videotanar.hu/
A következő linken szintén egy oktatóvideó érhető el, mely a tudományos világkép átalakulásába ad betekintést.
Hasonló teszteket bárki gyárthat a a Mozaweb programjainak segítségével. Én az órámon a diákokat is belevonnám a tesztgyártásba egy projektmunka keretében. Egyénileg, vagy csoportokban feldolgoznának egy-egy témát, s gyártanának hozzá tesztfeladatsort, melynek segítségével a leglényegesebb adatokat, személyeket, összefüggéseket vissza lehetne ellenőrizni.
Forrás: Mozaweb
Az írott tananyag
A felfedezések okai
A 15. századi felfedezések Portugáliából indultak ki. Ez az ország a 14-15. század folyamán az arabok elleni felszabadító háború közben született, s katonái nem álltak meg a Gibraltárnál, hanem Afrikában és az óceán szigetei felé folytatták keresztes térítő hadjárataikat, újabb és újabb, addig ismeretlen térségek felé nyomulva. Az ibériai fiatal államok (Spanyolország és Portugália) kedvező fekvésük ellenére sem vehettek részt a Földközi tenger keleti medencéjében folyó ún. levantei kereskedelemben. Miután az oszmánok 1453-ban elfoglalták Bizáncot, a térséget uralmuk alá vonták, és a kereskedésre a velenceieknek adtak kizárólagos engedélyt. Márpedig az Indiából, Kínából, Közel-Keletről származó termékek kereskedelme igen nagy hasznot hozhatott volna. Keresett volt Európában a keleti textil, selyem, porcelán, illatszer, de a legfontosabb mégis a fűszerek, ezen belül is a bors szerepe volt. A felfedezések úgyszólván Európa gyomrából indultak ki. Még nagyobb lehetett volna a haszon, ha a távoli gazdag területekről aranyat is tudnak hozni. Európában ugyanis fokozatosan növekedett a kereskedelmi forgalom, ennek lebonyolításához egyre több közvetítő pénz kellett. Az Európában található arany ehhez már nem volt elég. A kérdés az volt, el lehet-e érni a távoli gazdag területeket a török birodalom megkerülésével? Megoldható-e, hogy kimaradjon az arab közvetítő láncszem, és közvetlenül az európaiak kereskedjenek a Távol-Kelettel? A kérdésre az újabb földrajzi elméletek, a hajóépítési és navigálási ismeretek adták meg a választ.
A felfedezések feltételei
A kora újkori felfedezések elképzelhetetlenek a reneszánsz ember tudományos és technikai ismeretei nélkül. A földrajztudósok azt vallották, hogy a szárazföldeket tengerek veszik körül, így az alig ismert afrikai kontinens is körülhajózható, s megkerülve elérhető India. (Ez az elmélet bátorította a portugálokat.) Felelevenítették azt az ókori elméletet is, mely szerint a Föld nem lapos, hanem gömbölyű. Márpedig, ha ez igaz, akkor az, aki az óceánon állandóan nyugat felé hajózik, végül keleten, India partjainál köt ki. (Ez indította útjára Kolumbuszt.) Az elméletek helyesek voltak, csak az okozott problémát, hogy a valóságosnál sokkal kisebbnek képzelték Afrikát és az Atlanti-óceánt, arról nem is beszélve, hogy Amerikáról, a Csendes-óceánról és Ausztráliáról mit sem tudtak. A portugálok évszázadok óta jól ismerték a zord Atlanti-óceánt, hiszen főleg halászatból éltek. Kiváló hajózási ismereteiket az araboktól tanultakkal bővítették. Különösen nagyot lendített utazásaikon a XV. század közepétől használt karavella, mely alkalmasabb volt a nyílt tengeri hajózásra, mint a korábbi hajótípusok. Itt, Portugáliában hozta létre Tengerész Henrik herceg a világ első hajózási iskoláját, ahova a legkiválóbb térképészeket és csillagászokat gyűjtötte össze, hogy megismertessék a portugálokkal az arabok, olaszok és németek navigációs ismereteit.
Az első felfedezések
A 15. század folyamán a portugálok fokozatosan kitapogatták Afrika nyugati partjait, s meglepetten tapasztalták, hogy a Niger-torkolat után újra délre kell hajózni, vagyis, hogy az európainál jóval nagyobb, ismeretlen kontinensről van szó. 1486-ban Bartalomeo Diaz elérte Afrika déli csúcsát, a Jóreménység-fokot. További tizenkét év telt el még addig, amíg Vasco da Gamának sikerült egész Afrika megkerülésével Indiába eljutni (1498). A portugálok szerte Afrika és Ázsia (Japán, Indonézia, Kína) partjain katonai helyőrségekkel megerősített kereskedelmi lerakatokat hoztak létre, s innen szállították haza a luxuscikkeket, fűszereket, rabszolgákat. A főbb termékekkel való kereskedés királyi felségjog volt, amit sok esetben egy-egy kereskedőnek adott bérbe az uralkodó. Ám a sok arany nem innen érkezett. Az itáliai származású Kolumbusz Kristóf terve az volt, hogy nyugatra hajózva éri el Ázsiát. Ő is a portugál uralkodótól kért ehhez segítséget, itt azonban nem járt sikerrel, s végül is a spanyol királyné támogatását nyerte el. 1492. október 12-én ütközött bele az Ázsiának hitt Amerikába. A firenzei Amerigo Vespucci ismerte fel, hogy új kontinenst találtak (amely róla kapta a nevét is). A spanyolok a portugálokkal együtt hamarosan felfedezték, meghódították és leigázták Közép- és Dél-Amerika indián civilizációit, helyükön alkirályságokat, gyarmatokat hozva létre, ahonnan ismeretlen terményeket és az európaiak számára elképzelhetetlen mennyiségű aranyat szállítottak az óhazába. Azt, hogy a Föld valóban gömbölyű, a portugál Magellán (Magelhaes) spanyol tengerészei bizonyították be kétségbevonhatatlanul, amikor 1519 és 1522 között körbehajózták a Földet.
Forrás:Mozaweb
A következő alkalmazások segítségével egyenként is végigkövethetjük a hajóutakat. Az egyik eltérő színekkel illusztrálja az útvonalakat, a másik pedig látványos 3D programmal.
Forrás: Tudásbázis
Látványos 3D-s illusztráció, melynek segítségével nyomon követhetjük a 15-17.század legfontosabb felfedezőinek hajóútjait. Ezen a képen, Vasco da Gama útiránya van feltüntetve. A 3D-s videók megtekintése regisztációkhoz van kötve, és a megtekintések száma maximalizálva van (30).
Forrás: Mozaweb
További reflexió: Őszintén szólva sajnáltam, hogy ezekkel a digitális tananyagokkal, oldalakkal most találkoztam először. Nagyon sok izgalmas programot, tesztet, videót lehet találni a témákhoz, szinte minden tantárgyból. Sajnos a Mozaweb oldalán a 3D-s illusztrációk maximalizálva vannak így már csak 5-t tudok megjeleníteni.. Szinte mindegyik oldalhoz regisztrálni kellett, a tesztfeladatokat még így sem sikerült letöltenem/megosztanom. Igyekeztem minél több forrásból dolgozni, valahol tantervet is találtam, de a forrást sajnos utólag már nem tudtam visszakeresni, így azt nem tudtam megosztani a blogomon. Az oktatóvideókat hasznosnak látom, de fontosnak tartom, hogy egy tanár ne essen át a ló túloldalára. Ha mi vagyunk a tanárok, a tanítást ne hárítsuk át egy oktatóvideóra. Ez minden esetben csak kiegészítés jellegű lehet. Nagyon sok jó ötletre bukkantam, sajnálom, hogy az én általános iskolai és középiskolai tanáraim nem használtak ilyen digitális forrásokat
Köszönöm, hogy elolvastátok, átfutottátok a bejegyzésem! :)
Online időszalagomon 1848 legfontosabb eseményeit tüntettem fel. Igyekeztem az év legfontosabb mérföldköveire koncentrálni. Videót, képeket, linket is megosztottam. A videó modern formában fogalmazza meg március 15 eseményeit. A link segítségével elérhetővé válnak az április 11-én elfogadott törvények.
Számomra ez a feladat szórakoztatónak bizonyult. A szerkesztőprogram lehetővé tette, hogy saját ízlésem (háttér, színek, átláthatóság, tényanyag) szerint alkossam meg az időszalagot. Úgy gondolom a történelem- oktatás vonatkozásában elengedhetetlen a kronológiai átláthatóság. Az időszalagok segítséget nyújthatnak a diákoknak az események közti eligazodásban. További ötlet: tanulmányaim során megtapasztaltam, hogy az egyetemes és a magyar történelmet - az egyszerűség kedvéért- nem párhuzamosan tanítják. Egy időszalaggal az átláthatóság problémáját könnyű kiküszöbölni. Annak ellenére, hogy egy adott korban a magyar történelemmel foglalkozunk, érdemes tudni, hogy azokban az években mi történt a világban. Ebben segíthet két, egymással párhuzamos időszalag, melyeken mind az egyetemes, mind a magyar történelem fordulópontja fel vannak tüntetve.
A gondolattérképemet a bubbl.us programmal készítettem el. A gondolattérképen A XVII-XVIII. századi békék legfontosabb momentumait tüntettem fel. Mikor és kik kötötték, milyen viszályokat zárt le, illetve a békék eredményeit. Tanulmányaim során többször csináltam már gondolattérképet, de csak szabad kézzel. Nagyon hasznosnak tartom az adatok, ismeretek ábra jellegű, képi megjelenítését, ezek segítségével átláthatóbbá tehetjük - a sokszor tömény, kusza - tananyagot.
A bubbl.us program egyszerű és gyors, használata könnyen elsajátítható. Véleményem szerint a vizualitás sokaknak egyszerűbbé teheti a tanulást.
Bodó Petra, orosz-történelem, harmadéves tanárszakos hallgató vagyok. Veszprém megyében élek, Pesten albérletben lakom. A balatonalmádi kéttannyelvű gimnáziumban végeztem középiskolás tanulmányaimat. Hobbim a sport és a zene, szabadidőmben sokat olvasok és kirándulok.
http://learningapps.org/display?v=pfcr7zgdc15
